Dr. HABÓ GÁBOR
EGYÉNI ÜGYVÉD
ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT
(Hatályos: 2018. május 25. napjától)

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló  AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE  (a továbbiakban: Rendelet), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény is előírja az adatkezelő tájékoztatási kötelezettségét.

 

 

  1. FEJEZET

AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE

  1. Az Adatkezelő ügyvéd:

Dr. Habó Gábor Egyéni ügyvéd

1026 Budapest, Kelemen László utca 9. II/.1.

tel.: 1-3910471

fax.:1-3910472

Mobil:70-3332302

mail: habo@habo.hu

web: habo.hu

Budapesti Ügyvédi Kamara KAZ: 36061074

adószám:43535718-2-41

 

 

  1. Adatvédelmi tisztviselő: nincs.

 

 

  1. FEJEZET

ADATFELDOLGOZÓK MEGNEVEZÉSE

 

  1. Az adatfeldolgozó igénybevételéhez nem kell az érintett előzetes beleegyezése, de szükséges a tájékoztatása. Ennek megfelelően a következő tájékoztatást adjuk:

 

  1. Az ügyvédi iroda adatfeldolgozói:

 

4.1. IT szolgáltató adatfeldolgozó megnevezése

CÉGNÉV:

Polisys Kft.

SZÉKHELY:

1024 Budapest, Lövőház utca 12.fsz.01/D.

TELEPHELY:

7624 Pécs, Budai Nagy Antal u.1.

CÉGJEGYZÉKSZÁM:

01-09-322564

ADÓSZÁM:

23827806-2-41

HONLAP:

www.polisys.hu

E-MAIL CÍM:

info@polisys.hu

TELEFONSZÁM:

+36208009002

KÉPVISELŐ NEVE:

Folkmann Ferenc ügyvezető

 

 

ADATVÉDELMI TISZTVISELŐ (HA VAN): NEVE:

Halász Jenő

CÍME:

7624 Pécs, Budai Nagy Antal u.1.

TELEFONSZÁMA:

+36208009002

E-MAIL CÍME:

halasz.jeno@polisys.hu

 

4.2. Számviteli (Könyvviteli, adózási, bérszámfejtési) adatfeldolgozó megnevezése

CÉGNÉV:

Benefit Kft.

SZÉKHELY:

7632 Pécs, Esztergályos János utca 6/3/10

TELEPHELY:

 

CÉGJEGYZÉKSZÁM:

02-09-061246

ADÓSZÁM:

10702868-3-02

HONLAP:

 

E-MAIL CÍM:

benefitkft@gmail.com

TELEFONSZÁM:

+3672781725

KÉPVISELŐ NEVE:

Borsos Attila ügyvezető

 

 

ADATVÉDELMI TISZTVISELŐ (HA VAN): NEVE:

 

CÍME:

 

TELEFONSZÁMA:

 

E-MAIL CÍME:

 

TELEFONSZÁM:

 

KÉPVISELŐ NEVE:

 

 

 

ADATVÉDELMI TISZTVISELŐ (HA VAN): NEVE:

 

 CÍME:

 

TELEFONSZÁMA:

 

E-MAIL CÍME:

 

 

  1. Helyettes ügyvédek – mint adatfeldolgozók

Az ügyvéd helyettesítésére jogosultak az ügyvéd külön megbízása alapján megjelölt ügyvédek.

 

 

 

 

III. FEJEZET

AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATKEZELÉSEK

6.Ügyvédi megbízáshoz kapcsolódó adatkezelés

 

6.1. Ügyvédi megbízás az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízást jelenti (Üt. 28.§(1), a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul (Üt. 29.§’/1/).  Az ügyvédi megbízáshoz kapcsolódó adatkezelés célja az ügyvédi megbízás  teljesítése.

6.2. Az  ügyvédi megbízáshoz kapcsolódó adatkezelés jogalapja szerződés teljesítése a Rendelet 6. cikk /1/ b) pontja alapján.

6.3. A megbízást az ügyfél képviseletében megadó hozzátartozó (Üt. 28.§(2)), jogi személy képviselő és kapcsolattartó vonatkozásában az adatkezelés jogalapja az adatkezelő ügyvédi iroda jogos érdeke a  Rendelet 6. cikk /1/ f) pontja alapján. Ugyancsak jogos érdek jogcímén  kezeli az ügyvédi iroda a megbízás teljesítéséhez szükséges, harmadik személyek -  például tanúk, szakértők – adatait. 

6.4. A kezelhető személyes adatok körére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló  2017. évi LIII. törvény  (a továbbiakban: Pmt.) 7.§-a irányadó.

6.5. Az adatok adatfeldolgozás céljára átadásra kerülnek az ügyvédi iroda számviteli és – elektronikus kapcsolattartás esetén - IT szolgáltatója részére. A címadatok postázás esetén átadásra kerülnek a Magyar Posta, illetve a megbízott futárszolgálat részére.

6.6. A címzettek köre: A személyes adatok a megbízás és az adatkezelés célja szerint továbbíthatók az eljáró hatóságoknak, bíróságoknak, ellenérdekű feleknek, harmadik személyeknek. Az ügyvédi iroda a megbízás teljesítése során helyettesítő ügyvédet (Üt. 17.§) vehet igénybe, az adatok átadhatók a helyettesítő ügyvéd részére. Az adatok közölhetők az ügyvédi iroda alkalmazottjaival.  A személyes adatok átadhatók az ügyvédi megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek részére, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.

6.7. Amennyiben a területi ügyvédi kamara az Üt. 85.§-a alapján irodagondnokot jelöl ki, az irodagondnok jogosult az ügyvéd képviseletére és az iratokba betekinteni.

6.8. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 5 év, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő 10 év, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz év.  (Üt. 53.§)

6.9.  Okirat ellenjegyzése esetén az ügyvédi iroda által ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat - ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - az ellenjegyzéstől számított tíz évig megőrzi. (Üt. 53.§/5/).

6.10.  Az ügyvédi iroda jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, törvényben előírt adó és számviteli kötelezettségek teljesítése (könyvelés, adózás) céljából  kezeli az megbízó nevét, címét, adószámát.  A személyes adatok tárolásának időtartama a jogalapot adó jogviszony megszűnését követő 8 év.  A személyes adatok címzettjei: az ügyvédi iroda adózási, könyvviteli feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.

6.11. A személyes adatok ügyvédi titoknak minősülnek, azok megőrzésére az ügyvédi iroda fokozott biztonsági intézkedéseket alkalmaz.

  1. Azonosításhoz kapcsolódó adatkezelés

 

7.1. Az adatkezelés célja:  természetes személy ügyfél, meghatalmazott, jogi személy képviselője adatai nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése.

7.2. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése  a Rendelet 6. cikk (1) c)  pont és  az Üt. 32.§-a alapján.

7.3. A kezelhető személyes adatok köre: Üt. 32.§ (3/).

7.4. Címzettek: ügyvéd, alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.

7.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 5 év.

  1. Kötelező jogi képviselettel vitt ügyek nyilvántartásához kapcsolódó adatkezelés

 

8.1. Az adatkezelés célja: a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése.  

8.2. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése (Rendelet 6. cikk (1) c) – az Üt. 33.§-a alapján.

8.3. A kezelhető személyes adatok köre: Üt. 33.§ (2/). Elérhetőségi adatok hozzájárulás alapján kezelhetők (Üt. 33.§/6/).

8.4. Címzettek: az ügyvéd, ügyvédi iroda alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.

8.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 8 év (Üt. 33.§/7/, Pmt. 56-57.§) illetve a Pmt. 58.§-ban meghatározott hatósági megkeresés esetén 10 év.

  1. Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés

 

9.1. Az adatkezelés célja: a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése.  

9.2. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése (Rendelet 6. cikk  (1) c) pont és  az Üt. 33.§ /4/ bekezdése alapján.

9.3. A kezelhető személyes adatok köre: az azonosított jogi személy vagy más szervezet képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatai (Üt. 33.§ (4/ d). Elérhetőségi adatok hozzájárulás alapján kezelhetők (Üt. 33.§/6/).

9.4. Címzettek: az ügyvéd,   ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.

9.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 8 év (Üt. 33.§/7/, Pmt. 56-57.§) illetve a Pmt. 58.§-ban meghatározott hatósági megkeresés esetén 10 év.

  1. Kirendeléshez kapcsolódó adatkezelés

(Jelenleg az Iroda kirendelést nem vállal.)

10.1. Az ügyvéd kirendelés esetén kirendelt védőként, eseti gondnokként, eseti gyámként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el. (Ütv. 36.§/1/). Az adatkezelés célja a kirendelés teljesítése.

10.2. Az adatkezelés jogalapja a Rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja: az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.

10.3. Címzettek: ügyvéd,  ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.

10.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a kirendelés megszűnését követő 5 év.

  1. Okirati ellenjegyzéshez kapcsolódó adatkezelések

11.1. Ha az ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre. (Üt. 43.§/5/. Az ilyen  szerződő fél – szerződésben rögzített adatainak kezelésére az ügyvédi iroda a tájékoztatás teljesítése és igazolása céljából jogi kötelezettség teljesítése jogcímén jogosult (Rendelet (1) c)).

11.2. Az ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél az okirat aláírása, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével is eljárhat. A rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett okirattal együtt őrzi meg. (Üt. 44.§/2/). Az ügyvédi iroda a rögzített felvételt szerződés teljesítése  (Rendelet 6. cikk /1/ b) pontja)  jogcímén, kezeli, az adatkezelés célja az okirat ügyfél általi aláírásának, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerésének igazolása.

11.3. Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi iroda az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni. (Üt. 45.§). Ezen ingatlan-nyilvántartási adatok célja adatok, okiratok ellenőrzése, jogalapja jogi kötelezettség teljesítése a teljesítése a Rendelet 6. cikk (1) c) pontja szerint.

11.4. Címzettek: az ügyvéd, ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.

11.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a megbízás megszűnését követő 5 év, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő 10 év, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz év.  (Üt. 53.§)

 

  1. Papíralapú okirat elektronikus okirati formába alakításával kapcsolatos adatkezelés

12.1. Az ügyvédi iroda papíralapú okiratot - utalvány, értékpapír vagy más vagyoni értékű jogot megtestesítő okirat kivételével - elektronikus okirati formába alakíthat. (Üt. 46.§) Ezen adatkezelés célja az elektronikus okirattá alakítás, jogalapja szerződés teljesítése (Rendelet 6. cikk /1/ b)). 

12.2. Címzettek: ügyvéd,  ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, helyettesítő ügyvéd.

12.3. A személyes adatok tárolásának időtartama: ügyvédi iroda az elektronikus okiratot - ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - a másolatkészítéstől számított tíz évig megőrzi. Az ügyvédi iroda  az általa ellenjegyzett, elektronikus formába alakított papíralapú okiratot, - ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - az átalakítástól számított öt évig megőrzi.

  1. Ügyvédi letétre vonatkozó adatkezelés

 

13.1. Az ügyvédi letéthez (Üt. 47.§) kapcsolódó adatkezelés célja a letéti szerződés teljesítése, jogalapja a Rendelet 6. cikk /1/ b) pontja alapján szerződés teljesítése.

13.2. A letéti szerződésben megnevezett harmadik személy adatait az ügyvédi iroda jogos érdek jogcímén kezeli a  Rendelet 6. cikk /1/ f) pontja alapján.

13.3.  Az ügyvédi iroda az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti. (Üt. 51.§/1/).  Az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell egyebek mellett a  letéti szerződés ügyazonosítóját is. További címzettek: az ügyvéd, ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, helyettes ügyvéd.

13.4.  Az ügyvédi iroda a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni. (Üt. 18.§/1/).

13.5.  Az adatkezelés időtartama: a letéti szerződés megszűnését követő tíz év.

  1. Ügynyilvántartással kapcsolatos adatkezelés

14.1. Az adatkezelés célja: az ügyvédi iroda a megbízás alapján ellátott ügyekről - az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme érdekében - nyilvántartást vezet. (Üt. 53.§/1/).

14.2. Az ügynyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

  1. a) az ügyvéd által képzett ügyazonosítót,
  2. b) az ügyfél nevét,
  3. c) az ügy tárgyát,
  4. d) a megbízási szerződés létrejötte időpontját és
  5. e) az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszámát, illetve más eljárások iktatószámát.

14.3. Az adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése a Rendelet 6. cikk  (1) c) pontja, és az Üt. 53.§-a alapján.

14.4. Címzettek: az ügyvéd,  ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, helyettes ügyvéd. Betekintésre jogosultak az Üt. 53.§/4/ bekezdésében meghatározottak.

14.5. Az adattárolás időtartama:  megbízás megszűnését követő öt év, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő tíz év, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz év.

 

  1. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, továbbá a korlátozó intézkedések teljesítése céljából végzett adatkezelés

15.1. Az ügyvédi iroda jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, pénzmosás és terrorizmus-finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából kezeli ügyfelei, ezek képviselői, és a tényleges  tulajdonosoknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (Pmt.)  meghatározott adatait: a) természetes személy a) családi és utónevét, b) születési családi és utónevét, c) állampolgárságát, d) születési helyét, idejét, e) anyja születési nevét, f) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, g) azonosító okmányának típusát és számát; lakcímet igazoló hatósági igazolványa számát,  a bemutatott okiratok másolatát. (7.§).

15.2. Az ügyvédi iroda jogi kötelezettség teljesítése jogcímén  az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása céljából kezeli az erről szóló  2017. évi LII. törvényben (Kit) meghatározott adatokat.

15.3. A személyes adatok címzettjei: az ügyvéd, az ügyvédi iroda tagjai,  alkalmazottai, helyettes ügyvéd, a Pmt. szerinti kijelölt személy.

15.4. A személyes adatok tárolásának időtartama az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 év, Pmt. 56-57.§) illetve a Pmt. 58.§-ban meghatározott hatósági megkeresés esetén 10 év. 

  1. A Levéltári törvény szerint maradandó értékű iratokra vonatkozó adatkezelés

16.1. Az ügyvédi iroda jogi kötelezettsége teljesítése jogcímén kezeli a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Levéltári törvény) szerint maradandó értékűnek minősülő iratait abból a célból, hogy  az ügyvédi iroda irattári anyagának maradandó értékű része  épségben és használható állapotban a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon. Az adattárolás ideje: a közlevéltár részére történő átadásig.

16.2. A személyes adatok címzettjei: az ügyvéd, ügyvédi iroda vezetője, alkalmazottai, a közlevéltár munkatársa. 

 

  1. Ügyvédi megbízáson kívüli szerződések ügyféladatai: szerződő partnerek, kapcsolattartók adatainak kezelése – vevők, szállítók nyilvántartása

17.1. Az ügyvédi iroda szerződés teljesítése jogcímén a szerződés megkötése, teljesítése, megszűnése, szerződési kedvezmény nyújtása céljából kezeli a vele – az ügyvédi megbizáson kivüli más szerződés alapján vevőként, szállítóként szerződött természetes személy nevét, születési nevét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, adószámát, vállalkozói, őstermelői igazolvány számát, személyi igazolvány számát,  lakcímét, székhely, telephely címét, telefonszámát, e-mail címét, honlap-címét, bankszámlaszámát, vevőszámát (ügyfélszámát, rendelésszámát), online azonosítóját (vevők, szállítók listája, törzsvásárlási listák), Ezen adatkezelés jogszerűnek minősül akkor is, ha az adatkezelés a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A személyes adatok címzettjei: az ügyvédi iroda ügyfélkiszolgálással kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, könyvelési, adózási feladatokat ellátó munkavállalói, és adatfeldolgozói. A személyes adatok tárolásának  időtartama: a szerződés megszűnését követő 5 év.

17.2. A természetes személy szerződő fél szerződésben megadott adatai számviteli, adózási célú kezelésének jogalapja jogi kötelezettség teljesítése, ebben a körben az adattárolás időtartama 8 év.

17.3. Az ügyvédi iroda a vele szerződő jogi személy képviseletében eljáró – a szerződést aláíró – természetes személy szerződésben megadott személyes adatait, továbbá lakcímét, e-mail címét és telefonszámát, online azonosítóját  kapcsolattartás, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása, kapcsolattartás céljából jogos érdek jogcímén kezeli. Ezen adatok tárolásának időtartama a szerződés megszűnését követő 5 év. A jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén az érintett kiemelt joga, hogy tiltakozzon az adatkezelés ellen.

17.4. Az ügyvédi iroda  a vele kötött szerződésben kapcsolatartóként megjelölt – nem aláíró - természetes személy nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét, online azonosítóját kapcsolattartás, szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása céljából jogos érdek jogcímén kezeli, figyelemmel arra, hogy a kapcsolattartó a szerződő féllel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, így ezen adatkezelés az érinett jogait nem érinti hátrányosan. A szerződő felet nyilatkoztatni kell, hogy a kapcsolattartói minőségről az érintett kapcsolatartót tájékoztatta. Ezen adatok tárolásának időtartama a kapcsolattartói minőség fennállását követő 5 év.

17.5. Valamennyi érintett vonatkozásában a személyes adatok címzettjei: az ügyvéd, az ügyvédi iroda tagjai, alkalmazottai, könyvelési, adózási feladatokat ellátó adatfeldolgozó munkavállalói.

17.6.  A személyes adatok adatfeldolgozásra  átadásra kerülhetnek  adózás, könyvelés céljából az ügyvédi iroda által megbizott könyvelő irodának, postázás szállítás céljából a Magyar Postának, illetve a megbizott futárszolgálatnak.

17.7. Az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha arra valamely szerződés vagy szerződéskötési szándék keretében van szükség  (Preambulum 44.) ha az az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges (6 cikk (1) b./).  Így szerződés teljesítése jogcímén az e pontban írtak szerint kezelhetők a szerződési ajánlatok keretében gyűjtött személyes adatok is.

  1. FEJEZET

LÁTOGATÓI ADATKEZELÉS Az ÜGYVÉDI IRODA HONLAPJÁN  -  TÁJÉKOZTATÁS SÜTIK (COOKIE) ALKALMAZÁSÁRÓL

 

  1. Általános tájékoztatás a sütikről

18.1. A honlapra látogatót a honlapon tájékoztatni kell a sütik alkalmazásáról, és ehhez a hozzájárulását kell kérni.

18.2. A süti (angolul cookie) egy olyan adat, amit a meglátogatott weboldal küld a látogató böngészőjének (változónév-érték formában), hogy az eltárolja és később ugyanaz a weboldal be is tudja tölteni a tartalmát. A sütinek lehet érvényessége, érvényes lehet a böngésző bezárásáig, de korlátlan ideig is.  A későbbiekben minden HTTP(S) kérésnél ezeket az adatokat is elküldi a böngésző a szervernek. Ezáltal a felhasználó gépén lévő adatokat módosítja.

18.3.  A süti  lényege, hogy az weboldalszolgáltatások természeténél fogva szükség van arra, hogy egy felhasználót megjelöljön (pl. hogy belépett az oldalra) és annak megfelelően tudja a következőkben kezelni. A veszélye abban rejlik, hogy erről a felhasználónak nem minden esetben van tudomása és alkalmas lehet arra, hogy felhasználót kövesse a weboldal üzemeltetője vagy  más szolgáltató, akinek a tartalma be van építve az oldalban (pl. Facebook, Google Analytics), ezáltal profil jön létre róla, ebben az esetben pedig a süti tartalma személyes adatnak tekinthető.

18.4.  A sütik fajtái:

18.4.1. Technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik: amelyek nélkül az oldal egyszerűen nem működne funkcionálisan, ezek a felhasználó azonosításához, pl. annak kezeléséhez szükséges, hogy belépett-e, mit tett a kosárba, stb. Ez jellemzően egy session-id letárolása, a többi adat a szerveren kerül tárolásra, ami így biztonságosabb. Van biztonsági vonatkozása, ha a session süti értéke nem jól van generálva, akkor session-hijacking támadás veszélye fennáll, ezért feltétlenül szükséges, hogy megfelelően legyenek ezek az értékek generálva. Más terminológiák session cookie-nak hívnak minden sütit, amik  a böngészőből való kilépéskor törlődnek (egy session egy böngészőhasználat az elindítástól a kilépésig).

18.4.2. Használatot elősegítő sütik: így azokat a sütiket szoktál nevezni, amelyek megjegyzik a felhasználó választásait, például milyen formában szeretné a felhasználó az oldalt látni. Ezek a fajta sütik lényegében a sütiben tárolt beállítási adatokat jelentik.

18.4.3. Teljesítményt biztosító sütik: bár nem sok közük van a "teljesítmény"-hez, általában így nevezik azokat a sütiket, amelyek információkat gyűjtenek a felhasználónak  a meglátogatott weboldalon belüli viselkedéséről, eltöltött idejéről, kattintásairól. Ezek jellemzően harmadik fél alkalmazásai (pl. Google Analytics, AdWords,  vagy Yandex.ru sütik). Ezek a látogatóról profilalkotás készítésére alkalmasak.

A Google Analytics sütikről itt tájékozódhat:

https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/analyticsjs/cookie-usage

A Google AdWords sütikről itt tájékozódhat:

https://support.google.com/adwords/answer/2407785?hl=hu

18.5.  A sütik használatának elfogadása, engedélyezése nem kötelező. Visszaállíthatja böngészője beállításait, hogy az utasítsa el az összes cookie-t, vagy hogy jelezze, ha a rendszer éppen egy cookie-t küld.  A legtöbb böngésző ugyan alapértelmezettként automatikusan elfogadja a sütiket, de ezek általában megváltoztathatóak annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az automatikus elfogadás és minden alkalommal felajánlja a választás lehetőségét.

18.6. A legnépszerűbb böngészők süti beállításairól az alábbi linkeken tájékozódhat
• Google Chrome: https://support.google.com/accounts/answer/61416?hl=hu
• Firefox: https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-engedelyezese-es-tiltasa-amit-weboldak-haszn
• Microsoft Internet Explorer 11: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-11
• Microsoft Internet Explorer 10: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-10-win-7
• Microsoft Internet Explorer 9: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-9
• Microsoft Internet Explorer 8: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-8
• Microsoft Edge: http://windows.microsoft.com/hu-hu/windows-10/edge-privacy-faq
• Safari: https://support.apple.com/hu-hu/HT201265

Mindezek mellett azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy  előfordulhat, hogy bizonyos webhelyfunkciók vagy -szolgáltatások nem fognak megfelelően működni cookie-k nélkül.

 

  1. Tájékoztatás az ügyvédi iroda honlapján alkalmazott sütikről, illetve a látogatás során létrejövő adatokról

19.1. A látogatás során kezelt adatkör:  Ügyvédi irodaunk honlapja a weboldal használata során a látogatóról,  illetve az  általa böngészésre használt eszközről az alábbi adatokat rögzítheti és kezelheti:
• az látogató által használt IP cím,
• a böngésző típusa,
• a böngészésre használt eszköz operációs rendszerének jellemzői (beállított nyelv),
• látogatás időpontja,
• a meglátogatott (al)oldal, funkció vagy szolgáltatás.

  • • kattintás.

Ezeket az adatokat maximum 90 napig őrizzük meg és elsősorban biztonsági incidensek vizsgálatához használhatjuk.

19.2. A honlapon alkalmazott sütik

19.2.1. Technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik

Az adatkezelés célja: a honlap megfelelő működésének biztosítása. Ezek a sütik ahhoz szükségesek, hogy a látogatók böngészhessék a weboldalt, zökkenőmentesen és teljes körűen használhassák annak funkcióit, a weboldalon keresztül elérhető szolgáltatásokat, így - többek között- különösen a látogató által az adott oldalakon végzett műveletek megjegyzését vagy a bejelentkezett felhasználó azonosítását egy látogatás során. Ezen sütik adatkezelésének időtartama kizárólag a látogató aktuális látogatására vonatkozik, a munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a számítógépéről.

Ezen adatkezelés jogalapja az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. CVIII. törvény (Elkertv.) 13/A. § (3) bekezdése, amely szerint a szolgáltató  a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.

19.2.2. Használatot elősegítő sütik:

Ezek megjegyzik a felhasználó választásait, például milyen formában szeretné a felhasználó az oldalt látni. Ezek a fajta sütik lényegében a sütiben tárolt beállítási adatokat jelentik.

Az adatkezelés jogalapja a látogató hozzájárulása.

Az adatkezelés célja: A szolgáltatás hatékonyságának növelése,   felhasználói élmény növelése, a honlap használatának kényelmesebbé tétele.

Ez az adat inkább a felhasználó gépén van, a weboldal csak hozzáfér és felismer(het)i  általa a látogatót. 

19.2.3.  Teljesítményt biztosító sütik:

Információkat gyűjtenek a felhasználónak  a meglátogatott weboldalon belüli viselkedéséről, eltöltött idejéről, kattintásairól. Ezek jellemzően harmadik fél alkalmazásai (pl. Google Analytics, AdWords).

Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása.

Az adatkezelés célja: a honlap elemzése, reklámajánlatok küldése.

 

 

 

 

  1. FEJEZET

MUNKAVISZONNYAL KAPCSOLATOS  ADATKEZELÉSEK

  1. Munkaügyi, személyzeti nyilvántartás

 

20.1.  A munkavállalóktól kizárólag olyan adatok kérhetők és tarthatók nyilván, valamint olyan munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok végezhetők, amelyek munkaviszony létesítéséhez, fenntartásához és megszüntetéséhez, illetve a szociális-jóléti juttatások biztosításához szükségesek és a munkavállaló személyhez fűződő jogait nem sértik.

20.2.  Az ügyvédi iroda  szerződés teljesítése jogcímén jogcímén munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése céljából kezeli a munkavállaló alábbi adatait:

  1. név
  2. születési név,,
  3. születési ideje,
  4. anyja neve,
  5. lakcíme,
  6. állampolgársága,
  7. adóazonosító jele,
  8. TAJ száma,
  9. nyugdíjas törzsszám (nyugdíjas munkavállaló esetén),
  10. telefonszám,
  11. e-mail cím,
  12. személyi igazolvány száma,
  13. lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,
  14. bankszámlaszáma,
  15. online azonosító (ha van)
  16. munkába lépésének kezdő és befejező időpontja,
  17. munkakör,
  18. iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okmány másolata,
  19. fénykép,
  20. önéletrajz,
  21. munkabérének összege, a bérfizetéssel, egyéb juttatásaival kapcsolatos adatok,
  22. a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály, illetve írásbeli hozzájárulása alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát,
  23. a munkavállaló munkájának értékelése,
  24. a munkaviszony megszűnésének módja, indokai,
  25. munkakörtől függően erkölcsi bizonyítványa
  26. a munkaköri alkalmassági vizsgálatok összegzése,
  27. magánnyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetén a pénztár megnevezése, azonosító száma és a munkavállaló tagsági száma,
  28. külföldi munkavállaló esetén útlevélszám; munkavállalási jogosultságot igazoló dokumentumának megnevezését és száma,

29  munkavállalót ért balesetek jegyzőkönyveiben rögzített adatokat;

  1. a jóléti szolgáltatás, kereskedelmi szálláshely igénybe vételéhez szükséges adatokat;

20.3. Betegségre és szakszervezeti tagságára vonatkozó adatokat a munkáltató csak a Munka Törvénykönyvben meghatározott jog, vagy kötelezettség teljesítése céljából kezel.

20.4. A személyes adatok címzettjei: a munkáltató vezetője, munkáltatói jogkör gyakorlója, az ügyvédi iroda munkaügyi feladatokat ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.

20.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a munkaviszony megszűnését követő 3 év. 

  1. Felvételre jelentkező munkavállalók adatainak kezelése, pályázatok, önéletrajzok

21.1.  A kezelhető személyes adatok köre: a természetes személy neve, születési ideje, helye, anyja neve, lakcím, képesítési adatok, fénykép, telefonszám, e-mail cím, a jelentkezőről készített munkáltatói feljegyzés (ha van). 

21.2. A személyes adatok kezelésének célja: jelentkezés, pályázat elbírálása,  a kiválasztottal munkaszerződés kötése. Az érintettet tájékoztatni kell arról, ha a munkáltató nem őt választotta az adott állásra.

21.3. Az adatkezelés jogalapja: szerződés teljesítése. Az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha arra valamely szerződés vagy szerződéskötési szándék keretében van szükség  (Preambulum 44.) ha az az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges (6 cikk (1) b./). 

21.4.  A személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái: az ügyvédi irodanál munkáltatói jogok gyakorlására jogosult vezető, munkaügyi feladatokat ellátó munkavállalók. 

21.5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a jelentkezés, pályázat elbírálásáig. A ki nem választott jelentkezők személyes adatait törölni kell. Törölni kell annak adatait is, aki jelentkezését, pályázatát visszavonta.

21.6. A munkáltató csak az érintett kifejezett, egyértelmű és önkéntes hozzájárulása alapján őrizheti meg a pályázatokat, feltéve, ha azok megőrzésére a jogszabályokkal összhangban álló adatkezelési célja elérése érdekében szükség van.  E  hozzájárulást a felvételi eljárás lezárását követően kell kérni a jelentkezőktől.

  1. A munkáltató által biztosított eszközök ellenőrzésére és jogkövetkezményeire vonatkozó szabályok

 

22.1. A munkáltató által a munkavállaló részére biztosított eszközök (laptop, telefon, e-mail fiók stb.) ellenőrzésrére a munkáltató vezetője, vagy a munkáltatói jogok gyakorlója jogosult.

22.2.  Amennyiben az ellenőrzés körülményei nem zárják ki ennek lehetőségét, biztosítani kell, hogy a munkavállaló jelen lehessen az ellenőrzés során.

22.3. Az ellenőrzés előtt   tájékoztatni kell a munkavállalót arról, hogy milyen munkáltatói érdek miatt kerül sor az ellenőrzésre, munkáltató részéről ki végezheti az ellenőrzést, - milyen szabályok szerint kerülhet sor ellenőrzésre (fokozatosság elvének betartása) és mi az eljárás menete, - milyen jogai és jogorvoslati lehetőségei vannak az  ellenőrzéssel  együtt járó adatkezeléssel kapcsolatban.

22.3. Az ellenőrzés során a fokozatosság elvét kell alkalmazni. Elsődlegesen a cím és tárgyadatokból kell megállapítani, hogy a tartalom a munkavállaló munkaköri feladatával kapcsolatos, és nem személyes célú. Nem személyes célú tartalmakat a munkáltató korlátozás nélkül vizsgálhat.

22.4. Ha jelen szabályzat rendelkezéseivel ellentétben az állapítható meg, hogy a munkavállaló az eszközt személyes célra használta, fel kell szólítani a munkavállalót, hogy a személyes adatokat haladéktalanul törölje. A munkavállaló távolléte, vagy együttműködésének hiánya esetén a személyes adatokat az ellenőrzéskor a  munkáltató törli. Az eszköz szabályzattal, munkáltatói utasítással ellentétes használata miatt a munkáltató a munkavállalóval szemben  munkajogi jogkövetkezményeket alkalmazhat.

22.5. A munkavállaló az eszköz ellenőrzésével együtt járó adatkezeléssel kapcsolatban a munkáltató adatkezelési szabályzatának az érintett jogairól szóló fejezetében írt jogokkal élhet.

 

 

  1. FEJEZET

ADÓZÁSI, ÜGYVITELI CÉLÚ ADATKEZELÉSEK

 

  1. Adatkezelés adó- és számviteli kötelezettségek teljesítése céljából

23.1. Az ügyvédi iroda jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, törvényben előírt adó és számviteli kötelezettségek teljesítése (könyvelés, adózás) céljából  kezeli a vele  megbízóként (ügyfélként), továbbá más vevőként, szállítóként  üzleti kapcsolatba lépő természetes személyek törvényben meghatározott  adatait. A kezelt adatok az általános forgalmi adóról szóló 2017. évi CXXVII. tv. 169.§, és 202.§-a alapján különösen: adószám, név, cím, adózási státusz, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 167.§-a alapján:  név, cím, a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján: vállalkozói igazolvány száma, őstermelői igazolvány száma, adóazonosító jel.

23.2. Útnyilvántartás, menetlevél vezetéséhez kapcsolódó adatkezelés: az ügyvédi iroda jogi kötelezettség jogcímén,  költségelszámolás, bizonylatolás, adóalapok megállapítása, üzemanyag megtakarítás elszámolása  céljából  kezeli a céges és a foglalkoztatott hivatali, üzleti célra használt saját gépjárműhasználatának törvényben meghatározott adatait (gépkocsivezető neve, a gépjármű típusa, rendszáma, utazás időpontja, célja,. megtett útvonal, felkeresett üzleti partner neve). A vonatkozó jogszabály 1995:CXVII. tv. (Szja tv.) 27.§/2/, 3. Melléklet 6. és 5. Melléklet 7. pont. 

23.3. A személyes adatok tárolásának időtartama a jogalapot adó jogviszony megszűnését követő 8 év.

23.4. A személyes adatok címzettjei: az ügyvédi iroda adózási, könyvviteli, bérszámfejtési, társadalombiztosítási feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.

  1. Kifizetői adatkezelés

24.1.  Az ügyvédi iroda jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, törvényben előírt adó és járulékkötelezettségek teljesítése (adó-, adóelőleg, járulékok megállapítása,  bérszámfejtés, társadalombiztosítási, nyugdíj ügyintézés)  céljából kezeli azon érintettek – munkavállalók, családtagjaik, foglalkoztatottak, egyéb juttatásban részesülők – adótörvényekben előírt személyes adatait, akikkel kifizetői (2017:CL. törvény az adózás rendjéről (Art.) 7.§ 31.)  kapcsolatban áll. A kezelt adatok körét az Art. 50.§-a határozza meg, külön is kiemelve ebből:  a természetes személy természetes személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát, a természetes személy adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ szám). Amennyiben az adótörvények ehhez jogkövetkezményt fűznek, az ügyvédi iroda kezelheti a munkavállalók egészségügyi (Szja tv. 40.§) és szakszervezeti (Szja 47.§(2) b./) tagságra vonatkozó adatokat adó és járulékkötelezettségek teljésítés (bérszámfejtés, társadalombiztosítási ügyintézés) céljából.

24.2. A személyes adatok tárolásának időtartama a jogalapot adó jogviszony megszűnését követő 8 év.

24.3. A személyes adatok címzettjei: az ügyvéd,  ügyvédi iroda adózási, bérszámfejtési, társadalombiztosítási (kifizetői) feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.

  1. A Levéltári törvény szerint maradandó értékű iratokra vonatkozó adatkezelés

25.1. Az ügyvédi iroda jogi kötelezettsége teljesítése jogcímén kezeli a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Levéltári törvény) szerint maradandó értékűnek minősülő iratait abból a célból, hogy  az ügyvédi iroda irattári anyagának maradandó értékű része  épségben és használható állapotban a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon. Az adattárolás ideje: a közlevéltár részére történő átadásig.

25.2. A személyes adatok címzettjei: az ügyvéd, ügyvédi iroda vezetője, alkalmazottai, a közlevéltár munkatársa. 

 

VII. FEJEZET

AZ ÉRINTETT HOZZÁJÁRULÁSÁN ALAPULÓ ADATKEZELÉSEK

  1. Az érintett hozzájárulása

 

26.1. Amennyiben az ügyvédi iroda  hozzájáruláson alapuló adatkezelésre adatkezelést végez, az adatfelvételre a jelen Szabályzat 5. számú Melléklete szerinti adatkérő lap tartalmát kell alkalmazni.

26.2. Hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett az ügyvédi iroda internetes honlapjának  megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, valamint bármely egyéb olyan nyilatkozat vagy cselekedet is, amely az adott összefüggésben az érintett hozzájárulását személyes adatainak tervezett kezeléséhez egyértelműen jelzi. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés ezért nem minősül hozzájárulásnak. 

26.3. A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni.

26.4. Ha az érintett hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik – pl, értékesítési, szolgáltatási szerződés megkötése  - a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel. Az érintett hozzájárulását tartalmazó ilyen nyilatkozat bármely olyan része, amely sérti a Rendeletet, kötelező erővel nem bír.

26.5. Az ügyvédi iroda nem kötheti szerződés megkötését, teljesítését olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulás megadásához, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.

26.6. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.

 

26.7. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

 

 

VIII. FEJEZET

AZ ÜGYVÉDI IRODA ADATFELDOLGOZÓ TEVÉKENYSÉGE

 

  1. Adatfeldolgozó tevékenységek

 

27.1. Amennyiben az ügyvédi iroda helyettes ügyvédként (Üt. 17.§) jár el, a helyettesítési megbízás adatkezelési szabályai tekintetében az e fejezetben írtak szerint kell eljárni.

27.2. E fejezet alkalmazásában a  megbízó (helyettesített) ügyvéd megnevezése a továbbiakban Adatkezelő, az ügyvéd iroda megnevezése Adatfeldolgozó.

 

  1. Adatfeldolgozói garancianyújtás

28.1. Az ügyvédi iroda adatfeldolgozóként garantálja – különösen a szakértelem, a megbízhatóság és az erőforrások tekintetében – hogy a  Rendelet követelményeinek teljesülését biztosító technikai és szervezési intézkedéseket végrehajtja,  ideértve az adatkezelés biztonságát is.

28.2. Az Adatfeldolgozó tekintetében az érintett személyes adatokhoz való hozzáférésre feljogosított személyek titoktartási kötelezettsége az Ügyvédi törvény által biztosított.

28.3. Az ügyvédi iroda megfelelő hardver és szoftver eszközökkel rendelkezik., az adatkezelés jogszerűségének és az érintettek jogai védelmének biztosítására alkalmas műszaki és szervezési intézkedések végrehajtására kötelezettséget vállal.

28.4. Az ügyvédi iroda az  állami szervekkel való elektronikus kapcsolattartás jogi és technikai  feltételeivel rendelkezik.

28.5.  Az ügyvédi iroda  vállalja, hogy a megbízó  adatkezelő rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely az adatfeldolgozó igénybevételére vonatkozó jogi rendelkezéseknek való megfelelés igazolásához szükséges.

  1. A megbízó (adatkezelő) kötelezettségei és jogai

29.1. Adatkezelő jogosult ellenőrizni Adatfeldolgozónál a szerződés szerinti tevékenység végrehajtását.

29.2. Adatkezelőnek a szerződésben meghatározott feladatokkal kapcsolatos utasításai jogszerűségéért az Adatkezelőt terheli felelősség, ugyanakkor az Adatfeldolgozó köteles haladéktalanul jelezni az Adatkezelőnek, amennyiben Adatkezelő utasítása vagy annak végrehajtása jogszabályba ütközne.

29.3. Az Adatkezelő kötelezettsége, hogy az érintett természetes személyeket a helyettes ügyvédi megbízás szerinti adatfeldolgozásról tájékoztassa, ha jogszabály előírja, hozzájárulásukat beszerezze.

  1. Az ügyvédi, mint adatfeldolgozó kötelezettségei és jogai

 

30.1. Utasítási jog: Az Adatfeldolgozó tevékenysége során kizárólag az Adatkezelő írásbeli utasítása alapján jár el.

30.2. Titoktartás: A titoktartásra az Ügyvédi törvény rendelkezései irányadók, amely az ügyvédi iroda  alkalmazottaira a személyes adatok kezelése körében is kiterjednek. 

30.3. Adatbiztonság:  Az Adatfeldolgozó a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja. Az Adatfeldolgozó intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az irányítása alatt eljáró, a személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező természetes személyek kizárólag az adatkezelő utasításának megfelelően kezelhessék az említett adatokat, kivéve, ha az ettől való eltérésre uniós vagy tagállami jog kötelezi őket. Az Adatfeldolgozó gondoskodik  arról, hogy a tárolt adatokhoz belső rendszeren keresztül vagy közvetlen hozzáférés útján kizárólag az arra feljogosított személyek, és kizárólag az adatkezelés céljával összefüggésben férjenek hozzá. Az Adatfeldolgozó gondoskodik a felhasznált eszközök szükséges, rendszeres karbantartásáról, fejlesztéséről. Az adatokat tároló eszközt megfelelő fizikai védelemmel ellátott zárt helyiségben helyezi el,  gondoskodik annak fizikai védelméről is. Adatfeldolgozó a szerződésben meghatározott feladatok ellátása érdekében megfelelő ismerettel és gyakorlattal rendelkező személyeket köteles igénybe venni. Köteles továbbá gondoskodni az általa igénybe vett személyek felkészítéséről a betartandó adatvédelmi jogszabályi rendelkezések,  a jelen szerződésben foglalt kötelezettségek, valamint az adatfelvétel célja és módja tekintetében.

 

30.4. További adatfeldolgozó igénybevétele:  Az Adatfeldolgozó vállalja, hogy további adatfeldolgozót csak a Rendeletben és az Infotv-ben meghatározott feltételek teljesítése mellett vesz igénybe.  Az adatkezelő jelen szerződésben általános felhatalmazást ad az  Adatfeldolgozónak, hogy további adatfeldolgozót (alvállalkozót) vegyen igénybe[1]. Az Adatfeldolgozó a további adatfeldolgozó igénybe vételét megelőzően tájékoztatja az adatkezelőt a további adatfeldolgozó személyéről, valamint a további adatfeldolgozó által végzendő tervezett feladatokról. Ha az adatkezelő ezen tájékoztatás alapján a további adatfeldolgozó igénybe vételével szemben kifogást emel, a további adatfeldolgozó igénybevételére az adatfeldolgozó kizárólag a kifogásban megjelölt feltételek teljesítése esetén jogosult. Ha az adatfeldolgozó bizonyos, az adatkezelő nevében végzett konkrét adatkezelési tevékenységekhez további adatfeldolgozó szolgáltatásait is igénybe veszi, erre köteles írásba foglalt szerződést kötni, és abban  a további adatfeldolgozóra is ugyanazokat az adatvédelmi kötelezettségeket  telepíteni, mint amelyek az adatkezelő és az adatfeldolgozó között létrejött jelen  szerződésben szerepelnek, különösen úgy, hogy a további adatfeldolgozónak megfelelő garanciákat kell nyújtania a megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására, és ezáltal biztosítania kell, hogy az adatkezelés megfeleljen e rendelet követelményeinek. Ha a további adatfeldolgozó nem teljesíti adatvédelmi kötelezettségeit, az őt megbízó adatfeldolgozó teljes felelősséggel tartozik az adatkezelő felé a további adatfeldolgozó kötelezettségeinek a teljesítéséért.

 

30.5. Együttműködés az Adatkezelővel:

  1. a) Az ügyvéd, mint adatfeldolgozó tevékenysége során minden megfelelő eszközzel segíti az Adatkezelőt az érintettek jogai érvényesítésének elősegítése, ezzel kapcsolatos kötelezettségei teljesítése érdekében.
  2. b) IAz ügyvéd, mint Adatfeldolgozó segíti az adatkezelőt a Rendelet 32–36. cikk (Adatbiztonság, Adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció) szerinti kötelezettségek teljesítésében, figyelembe véve az adatkezelés jellegét és az adatfeldolgozó rendelkezésére álló információkat.
  3. c) Az ügyvédi iroda, mint adatfeldolgozó az adatkezelő rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely a Rendelet 28.  cikkében (Az adatfeldolgozó) meghatározott kötelezettségek teljesítésének igazolásához szükséges, továbbá amely lehetővé teszi és elősegíti az adatkezelő által vagy az általa megbízott más ellenőr által végzett auditokat, beleértve a helyszíni vizsgálatokat is. Ezen ponttal kapcsolatban az adatfeldolgozó haladéktalanul tájékoztatja az adatkezelőt, ha úgy véli, hogy annak valamely utasítása sérti ezt a rendeletet vagy a tagállami vagy uniós adatvédelmi rendelkezéseket.

30.6. Az adatfeldolgozói tevékenységről a Rendelet 30. cikk /2/ bekezdése szerinti nyilvántartást kell vezetni.

 

 

  1. FEJEZET

ADATBIZONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

  1. Adatbiztonsági intézkedések

31.1.  Az ügyvéd  valamennyi célú és jogalapú adatkezelése vonatkozásában a személyes adatok biztonsága érdekében  köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek a Rendelet és az Infotv., érvényre juttatásához szükségesek.

31.2. Az Adatkezelő az adatokat megfelelő intézkedésekkel védi a véletlen vagy jogellenes megsemmisítés, elvesztés, megváltoztatás, sérülés,  jogosulatlan nyilvánosságra hozatal vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés ellen.

31.3. Az ügyvédi iroda alkalmazottai az ügyvédi titoktartási kötelezettség kiterjed. (Üt.11.§ /1/).

31.4. Az ügyvédi iroda az informatikai rendszereket tűzfallal védi,  és vírusvédelemmel látja el.

31.5. Az ügyvédi iroda alkalmazottai a munkahelyi gépekhez csatlakoztathatják saját számítástechnikai eszközeiket, adattároló és rögzítő eszközeiket.

31.6. Az ügyvédi iroda az elektronikus adatfeldolgozást,  nyilvántartást számítógépes program útján végzi, amely megfelel az adatbiztonság követelményeinek. A program biztosítja, hogy az adatokhoz csak célhoz kötötten, ellenőrzött körülmények között csak azon személyek férjenek hozzá, akiknek a feladataik ellátása érdekében erre szükségük van.

31.7.  A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja:

  1. a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását;
  2. b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását;
  3. c) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják;
  4. d) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe;
  5. e) a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és
  6. f) azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.

31.8. Az ügyvédi iroda a személyes adatok védelme érdekében gondoskodik az elektronikus úton folytatott bejövő és kimenő kommunikáció  ellenőrzéséről.

31.9.  A munkahelyen és az ügyvédi iroda eszközein fájl letöltő-, játék-, csevegő-, szexuális szolgáltatásokat kínáló oldalak látogatása szigorúan tilos!

31.10. Külső forrásból kapott vagy letöltött, nem engedélyezett programok használata tilos!

31.11. A folyamatban levő munkavégzés, feldolgozás alatt levő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá, a személyzeti, a bér- és munkaügyi ás egyéb személyes adatokat tartalmazó iratokat biztonságosan elzárva kell tartani.

31.12. Biztosítani kell az adatok és az azokat hordozó eszközök, iratok megfelelő fizikai védelmét.

  1. FEJEZET

ADATVÉDELMI INCIDENSEK KEZELÉSE

  1. Az adatvédelmi incidens fogalma

32.1. Adatvédelmi incidens:: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi; (Rendelet 4. cikk 12.)

32.2. A leggyakoribb jelentett incidensek lehetnek például: a laptop vagy mobil telefon elvesztése,  személyes adatok nem biztonságos tárolása (pl. szemetesbe dobott fizetési papírok); adatok nem biztonságos továbbítása,  ügyfél- és vevő- partnerlisták illetéktelen másolása, továbbítása, szerver elleni támadások, honlap feltörése, ügyvédi titok megsértése.

  1. Adatvédelmi incidensek kezelés, orvoslása

33.1. Adatvédelmi incidensek megelőzése, kezelése, a vonatkozó jogi előírások  betartása az ügyvédi iroda  feladata.

33.2. Az informatikai rendszereken naplózni kell a hozzáféréseket és hozzáférési kísérleteket, és ezeket folyamatosan elemezni kell.

33.3. Amennyiben az ügyvédi iroda  ellenőrzésre jogosult munkavállalói a feladataik ellátása során adatvédelmi incidenst észlelnek, haladéktalanul  értesíteniük kell a  Ügyvédi iroda vezetőjét.

33.4. Az ügyvédi iroda munkavállalói kötelesek jelenteni a munkáltatói jogok gyakorlójának, ha adatvédelmi incidenst, vagy arra utaló eseményt észlelnek.

33.5. Adatvédelmi incidens  bejelenthető az ügyvédi iroda központi e-mail címén, telefonszámán, amelyen a munkavállalók, szerződő partnerek, érintettek jelenteni tudják az alapul szolgáló eseményeket, biztonsági gyengeségeket.

33.6.  Adatvédelmi incidens bejelentése esetén az ügyvédi iroda – az informatikai, szolgáltató bevonásával – haladéktalanul megvizsgálja a bejelentést, ennek során azonosítani kell az incidenst, el kell dönteni, hogy valódi incidensről, vagy téves riasztásról van szó.  Meg kell vizsgálni és meg kell állapítani:

  1. az incidens bekövetkezésének időpontját és helyét,
  2. az incidens leírását, körülményeit, hatásait,
  3. az incidens során kompromittálódott adatok körét, számosságát,
  4. a kompromittálódott adatokkal érintett személyek körét,
  5. az incidens elhárítása érdekében tett intézkedések leírását,
  6. a kár megelőzése, elhárítása, csökkentése érdekében tett intézkedések leírását.

33.7.  Adatvédelmi incidens bekövetkezése esetén  az érintett rendszereket, személyeket, adatokat be kell határolni és el kell különíteni és gondoskodni kell az incidens bekövetkezését alátámasztó bizonyítékok begyűjtéséről és megőrzéséről. Ezt követően lehet megkezdeni a károk helyreállítását és a jogszerű működés visszaállítását.

  1. Adatvédelmi incidensek nyilvántartása

34.1.  Az  adatvédelmi incidensekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

  1. a) az érintett személyes adatok körét,
  2. b) az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát,
  3. c) az adatvédelmi incidens időpontját,
  4. d) az adatvédelmi incidens körülményeit, hatásait,
  5. e) az adatvédelmi incidens orvoslására megtett intézkedéseket,
  6. f) az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

34.2. A nyilvántartásban szereplő adatvédelmi incidensekre vonatkozó adatokat 5 évig meg kell őrizni. 

  1. FEJEZET

ADATVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS ELŐZETES KONZULTÁCIÓ

 

  1. Adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció

35.1.  Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa –, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Olyan egymáshoz hasonló típusú adatkezelési műveletek, amelyek egymáshoz hasonló magas kockázatokat jelentenek, egyetlen hatásvizsgálat keretei között is értékelhetőek.

35.2. Az adatvédelmi hatásvizsgálatot különösen az alábbi esetekben kell elvégezni:

  1. a) természetes személyekre vonatkozó egyes személyes jellemzők olyan módszeres és kiterjedt értékelése, amely automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is –alapul, és amelyre a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések épülnek;
  2. b) személyes adatok különleges kategóriái (Rendelet 9. cikk) vagy a  büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok nagy számban történő kezelése (Rendelet 10. cikk); vagy
  3. c) nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése.

35.3. A Rendelet 91. Preambulum-bekezdése szerint „a  személyes adatok kezelése nem tekinthető nagymértékűnek, ha az adatkezelés „egy adott ügyvéd ügyfelei személyes adataira vonatkozik.”  Ilyen esetekben az adatvédelmi hatásvizsgálat nem kötelező.

35.3.   Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelő konzultál a felügyeleti hatósággal.

35.4.  Az adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció részletes szabályaira a rendelet 35-36. cikkei és az Infotv. rendelkezései irányadók.

 

 

XII. FEJEZET

AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAI

 

  1. Tájékoztatás az érintett jogairól – és korlátairól

Az ügyvédi titok szabályai  érintik az érintett jogokat, az ügyvédi titkot az érintett jogok gyakorlása is során tiszteletben kell tartani.  Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. Ha az Üt.  törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is. (Üt. 9.§).

 

  1. Az érintett jogai röviden összefoglalva

 

  1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése
  2. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik
  3. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg
  4. Az érintett hozzáférési joga
  5. A helyesbítéshez való jog
  6. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
  7. Az adatkezelés korlátozásához való jog
  8. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség
  9. Az adathordozhatósághoz való jog
  10. A tiltakozáshoz való jog
  11. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást
  12. Korlátozások
  13. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről
  14. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)
  15. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
  16. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
  1. Az érintett jogai részletesen:
  1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése

1.1. Az adatkezelőnek az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó  valamennyi információt és minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell nyújtania, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát. Az adatkezelőnek elő kell  segítenie az érintett jogainak a gyakorlását.  A tájékoztatás az érintett joggyakorlásának elősegítése nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani. 

1.3. Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a jogai gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott intézkedésekről. E határidő a Rendeletben írt feltételekkel további két hónappal meghosszabbítható. amelyről az érintettet tájékoztatni kell.

1.4. Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

1.5. Az adatkezelő az információkat és az érintett jogairól szóló tájékoztatást  és intézkedést díjmentesen biztosítja, azonban a Rendeletben írt esetekben díj számítható fel.

1.6. A részletes szabályok a Rendelet 12 cikke alatt találhatók.

  1. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik

2.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon.  Ennek keretében az érintettet tájékoztatni kell:

  1. a) az adatkezelő és képviselője kilétéről és elérhetőségeiről,
  2. b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről (ha van ilyen),
  3. c) a személyes adatok tervezett kezelésének céljáról, valamint az adatkezelés jogalapjáról,
  4. d) jogos érdek érvényesítésén alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről,
  5. e) a személyes adatok címzettjeiről – akikkel a személyes adatot közlik - , illetve a címzettek kategóriáiról, ha van ilyen;
  6. e) adott esetben annak tényéről, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat.

2.2. A tisztességes és átlátható adatkezelés biztosítsa érdekében az adatkezelőnek az érintettet a következő kiegészítő információkról kell tájékoztatnia:

  1. a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
  2. b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
  3. c) az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén arról, hogy a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
  4. d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
  5. e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
  6. f) az automatizált döntéshozatal tényéről, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikáról, és arra vonatkozóan érthető információkról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

2.3. Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról.

Az előzetes tájékozódáshoz való jog részletes szabályait a Rendelet 13. cikke tartalmazza.

2.4. Az előzetes tájékozódáshoz való jog gyakorlása  nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani. 

  1. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg

3.1. Ha az adatkezelő a személyes adatokat nem az érintettől szerezte meg, az érintettet  az adatkezelőnek  a személyes adatok megszerzésétől számított  legkésőbb egy hónapon belül; ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor tájékoztatnia kell az előbbi 2. pontban írt tényekről és információkról, továbbá az érintett személyes adatok kategóriáiról, valamint  a személyes adatok forrásáról  és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e.

3.2. Az előbbi pontban írt rendelkezések nem alkalmazhatók ügyvédi titoknak minősülő adatokra és információkra.

 

3.3. A további szabályokra az előbbi 2. pontban (Előzetes tájékozódáshoz való jog)  írtak irányadók.

3.4. E tájékoztatás részletes szabályait a Rendelet 14. cikke tartalmazza.

 

  1. Az érintett hozzáférési joga

4.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az előbbi 2-3. pontban írt kapcsolódó információkhoz hozzáférést kapjon. (Rendelet 15. cikk).

4.2. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a Rendelet 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról.

4.3. Az adatkezelőnek  az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére kell  bocsátania. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. 

4.4. Az érintett hozzáférési jogára vonatkozó részletes szabályokat a Rendelt 15. cikke tartalmazza.

4.5. A hozzáférési jog gyakorlása nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani. 

  1. A helyesbítéshez való jog

5.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.

5.2. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését is.

5.3. Ezen szabályokat  a Rendelet 16. cikke tartalmazza.

 

  1. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

6.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat,  az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje  ha

  1. a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
  2. b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
  3. c) az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre,
  4. d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
  5. e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
  6. f) a személyes adatok gyűjtésére közvetlenül gyermeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

6.2. A törléshez való jog nem érvényesíthető, ha az adatkezelés szükséges

  1. a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
  2. b) az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
  3. c) a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
  4. d) a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
  5. e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

A törléshez való jogra vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 17. cikke tartalmazza.

  1. Az adatkezelés korlátozásához való jog

7.1. Az adatkezelés korlátozása esetén az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

7.2. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést ha ha az alábbiak valamelyike teljesül:

  1. a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
  2. b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
  3. c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
  4. d) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

7.3. Az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az érintettet előzetesen tájékoztatni kell.

A vonatkozó szabályokat a Rendelet 18. cikke tartalmazza.

 

  1. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség

8.1. Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.

8.2. E szabályok a Rendelet 19. cikke alatt találhatók.

8.3. Ezen értesítési kötelezettség teljesítése nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani. 

  1. Az adathordozhatósághoz való jog

9.1. A Rendeletben írt feltételekkel az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha

  1. a) az adatkezelés hozzájáruláson, vagy szerződésen alapul; és
  2. b) az adatkezelés automatizált módon történik.

9.2. Az érintett kérheti a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását is.

 

9.3. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem sértheti a Rendelet  17. cikkét (A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”). Az adtahordozhatósághoz való jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. E jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

9.4. A részletes szabályokat a Rendelet 20. cikke tartalmazza.

9.5. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani. 

  1. A tiltakozáshoz való jog

 

10.1. Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdeken, közfeladat végrehajtásán  (6. cikk (1) e)) , vagy jogos érdeken (6. cikk f))  alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Az érdekmérlegelési teszt keretében az adatkezelő feltárja a jogos érdek tartalmát, és megvizsgálja, hogy a jogos érdek érvényesítése hogyan hat az érintett érdekeire, vagy alapvető jogaira és szabadságaira. Majd mérlegelni kell ez utóbbiak elsőbbséget élveznek-e az adatkezelő jogos érdekével szemben, különösen, ha az érintett gyermek. Ha a mérlegelés során az érintett érdekei a   személyes adatok védelmét teszik szükségessé – az adatkezelés nem folytatható.

10.2. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.  Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

10.3. Ezen  jogokra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

10.4. Az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.

10.5. Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.

10.6. A vonatkozó szabályokat a Rendelet 21. cikke tartalmazza.

  1. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást

11.1. Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

11.2. Ez a jogosultság nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés:

  1. a) az érintett és az adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;
  2. b) meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy
  3. c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.

11.3. Az előbbi  a) és c) pontjában említett esetekben az adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket tenni az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy az adatkezelő részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.

A további szabályokat a Rendelet 22. cikke tartalmazza.

  1. Korlátozások

12.1. Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja jogok és kötelezettségek (Rendelet 12-22. cikk, 34. cikk, 5. cikk)  hatályát  ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

12.1. E korlátozás feltételeit a Rendelet 23. cikke tartalmazza.

 

  1. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

13.1. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. E tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább a következőket:

  1. a) az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
  2. c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
  3. d) ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

13.2. Az érintettet nem kell az tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

  1. a) az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
  2. b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
  3. c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

13.3. A további szabályokat a Rendelet   34. cikke tartalmazza.

 

13.4. E kötelezettség teljesítése  nem eredményezheti az ügyvédi titok megsértését, azt az adatkezelő köteles megtartani. 

 

  1. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)

Az érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a Rendeletet.  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni.

E szabályokat a Rendelet 77. cikke tartalmazza.

 

  1. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

 

15.1. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben.

15.2. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

15.3. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

15.4. Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni.

 

E szabályokat a Rendelet 78. cikke tartalmazza.

A felügyeleti Hatóság adatvédelmi ügyekben:

NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG

1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.

Tel.: 1-3911400

Fax.:1-3911410

Mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

 

  1. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

16.1. A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak e rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait.

 

16.2. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve.

E szabályokat a Rendelet 79. cikke tartalmazza.

 

Kelt,Budapest, 2018. május  hó 25. nap

 

 

 

Dr.Habó Gábor

     ügyvéd